The time has come!

Megjött a kedv az íráshoz szóval három gasztronómiai dologgal folytatom. (Nem porlevesek.)

Először is szó lesz a Zupfkuchenről:

 Ez ugye egy mezei reszelt túrós sütemnény, de soha nem gondoltam volna hogy ilyet látok Németországban, ráadásul nem is volt rossz. A töltelék krémesebb volt mint az otthoni, de ezt egy nagyon egyszerű okra vezethetjük vissza, a túrótartalma biztos nem volt sok.

Külön érdekesség, hogy Dr Oetker bácsi ebből is csinált instantot, nem is merek belegondolni... bááár a német kollegina azt mondja nem rossz.

A második élmény ma volt, Bretzel, azaz mezei perec. A mezei perecet arról lehet felismerni, hogy a mezőn bújkál a magas fűben, mert a citrom reszelt héja vadászik rá. Meg is értem miért...

A perecnek ugyanolyan íze van mint otthon a kis perecnek, a ropogtatnivalónak, csak ez nagy és puha. Ja és variálják, pl lepényre lapítják és pizzafeltétet kap. Már csak sör mellé kell kipróbálni.

A harmadik élmény pedig teljesen egészében magyar. Az ide szállított dobozokban volt egy kis hazai szesz, többek között egy üveg N.A.G. Diós Sárgamuskotály 2008-as.

Laci barátom azt mondta erre a borra, hogy igazi csajozós bor, ezzel bárkit leveszek a lábáról. Így gondoltam megkóstolom, hogy kihez kalibráljam :D de jelentem, ez nem csajozós bor, ebből nem adok senkinek. Életem egyik legjobb bora konkrétan. Én imádom az édes borokat ( tudom nem lehetek borzseni akkor, ha nem a csontszáraz, vörös tanninerdőtől cuppognak az ajkaim ) legyen az aszú, cuvée, jégbor, stb, de ez a bor mindent visz.  /Apropó, Emesének adjátok át, ha nem olvassa, hogy találtam egy brutál boros üzletet :) és van Tokaji Aszú is./ A maradékcukor tartalma 106,5 gr/l ami nem egy 140 gr, amivel egy Vayi vagy Pelle Zsófia Cuvée rendelkezik, de érdekes módon most nem is hiányzik belőle. Az íze most mindenért kárpótol. Nem mézédes, koronája sincs királyi, és savtartalma is van, amit fel is tüntetnek a palackon, 6,44 gr/l. Azért örülök, hogy a cukor nyert ebben a csatában.

Ízre nagyon finom szőlőíze van, a szőlőlé és nekem valamiért a pezsgő keverékére hasonlít. A hivatalos leírásában szereplő bodza ízt nem igazán találom, inkább csak a szájban megmaradó savanykás hatás felelne meg egy nyári napon hörpintett bodzaszörp ízére. Melengetnem kellene a poharat, hogy a hő hatására még kicsaljak belőle pár alkotóelemet, de az a baj hogy ha a kezembe veszem, akkor nehéz nem inni belőle. És nem is bírtam ki, vége ennek a pohárnak is.

Szóval hogy ez csajozósbor lenne? Hááát nem tudom, én magamat tuti leveszem a lábamról, szóval ha jön ki a látogató csapat akkor egy kartonnal kösszi!

Mára ennyi lesz az evés-ivás, majd holnap töröm a fejem mi legyen a következő.